Blog az életről, az egészségről és a mindennapokról cukorbeteg köntösben. :-)

Translate

Keresés a blogban

2012. december 11., kedd

Ajándék

Csodás hétvégém volt.:) Még mindig a sok-sok-sok-sok kellemes élmény hatása alatt vagyok, olyannyira, hogy blogolni sem jutott eszembe. Kérdezed, miért?:)
Csendes vidéki kisváros, meleg családi fészek, isteni cukormentes almássüti, gyerekzsivaly, duna-parti séta és egy adag szerelem... :) Ennyi címszavakban.
Többet nem is kell írjak, mert szerintem el tudod képzelni... és azt is, mennyire rosszul esett visszajönni ebbe a túlzsúfolt városba, a sok ajándékvásárlásba beleőrült, ijesztően morcos ember közé. Állok a metrón, vagy ülök a trolin, és csak goromba fejeket látok? Fúj. De, néha még én is azon veszem magam észre, hogy ráncolom a szemöldököm. Fúj nekem is.:) Pedig ilyenkor, decemberben szinte 100%, hogy mindenki ajándékok után rohangál körülöttem... De vajon hol a várakozás és a csillogás a szemekben? Érdekes.

Persze, mostmár néha nekem is izzad a tenyerem, ha arra gondolok, mennyi mindent kell még beszereznem karácsonyig, de azt gondolom úgy is minden időben a helyére kerül, kár lenne idegeskedéssel elrontani ezt a várakozást.
És nekem most amúgyis duplán tilos szétesnem így az ünnepek előtt... Ugyanis:
Ma reggel a diabetológián kezdtem a napom, kaptam egy glükóz szenzort egy hétre, kölcsön.:) Tele vagyok reménnyel és várakozással...
Emlékszem, valamikor tíz évvel ezelőtt volt már alkalmam használni egy ehhez hasonló kütyüt, még egy korábbi orvosom által, de sajna akkoriban nem nagyon jutottam előrébb vele. A dokim nem volt túl jó fej, egyáltalán nem kedveltem őt. Biztos, hogy ez is hozzájárult a kudarchoz, de talán a műszer sem volt még annyira profi akkor, mint ez most. Nagyon hasonlít az inzulinpumpához egyébként, csak ebből nem lóg semmilyen kábelbigyó'. A készülék 3 méteres távolságban érzékeli a szenzort, ami a bőröm alá van helyezve, így képes a folyamatos kontrollra. Kicsit furi, de nagyon remélem, hogy az 5-6 napi folyamatos mérési eredmények és a pontos naplózás választ adhat jövő héten a "miértek"re, mert azt hiszem, az elmúlt tíz évben még soha nem borult meg ennyire az anyagcserém. Szóval, ha eddig nem is tudtam vagy akartam sokszor rendszeresen mérni vagy számolni, most egy hétig tutira menni fog.:)
És mivel közvetlenül karácsony előtt lesz kontrollom, talán nem túlzok, ha azt mondom, a legszebb ajándék az lenne számomra, ha végre sikerülne hosszútávon is normalizálni a helyzetet. Nagyon szeretném.
Aztán új év, új kezdet.
2013 az én évem (is) lesz, ebben biztos vagyok!:)

Utóirat1:
Azért hazudnék, ha azt írnám, semmi kézzelfogható ajándékra nem vágyom...
Nem vagyok egy szentfazék.:) Kívántam a Jézuskától egy vadiúj karórát, na meg néhány pár cipőt, és meleg ruhát is... és parfümöt, mert elfogyott. Meg valami tuti ránctalanítót, mert azt hiszem mostmár szükségem lenne rá.:DD
De mindezt csak halkan súgom meg Neked, oké? ;)

Utóirat2:
Szerintem időben indulj el bevásárolni az ünnepekre, és ha lehet, ne a bevásárlóközpontok táborát erősítsd! Ne akard gyorsan "elintézni" az előkészületeket!
Tudod mennyi üzlet áll szinte üresen, tele fantasztikus dolgokkal, míg Te a plázákban állsz sorba azért a bimbós sapkáért, amit tizedik alkalommal ajándékozol a nagypapónak???
Én a Mikulás csomagokat sem egyben vettem ám le a polcról... hanem, ahogyan minden évben, magam válogattam össze a finomságokat szeretteimnek. 
Próbáld ki, légy kreatív! Ma már nem menő, ha neked is megvan, ami másoknak. Ne légy a fogyasztói társadalom mérgezett egere!:) Pont.

DiabGirl

4 megjegyzés:

  1. Én már túlvagyok a karácsonyi bevásárlás nagyobbik részén. Egyszerű volt: beültem a net elé és webshopon megrendetem mindent :-)

    VálaszTörlés
  2. Miért "Na de" ??
    Mindenkinek egyedi személyéhez illő ajándékot sikerült választani :-)
    És nem kellett idegenekkel szóba állni ezért, csak 1-1 kedves mosoly a szállítónak :-)

    VálaszTörlés