Blog az életről, az egészségről és a mindennapokról cukorbeteg köntösben. :-)

Translate

Keresés a blogban

2016. március 4., péntek

Nass

A diétázás mostanában nem megy. Egyszerűen képtelen vagyok két étkezés között megülni a fenekemen. Most épp bekanalaztam egy kis nutellát. Tuti, ami tuti, a vacsoráig éhen ne haljak.
Na hát normális vagyok? :-D   Nem.
Mindig így járok, amikor menstruálok, vagy hirtelen túl sok a szabadidőm.
Aztán persze rettegek a vércukormérőtől. Elő se veszem.


Számomra elképesztően nehéz megállni, hogy ne nassoljak. Imádom az ízeket, imádok enni. :-) És hiába lakom jól délben, délután már nyitogatom a hűtőszekrényt.......... 

Ha jókislány vagyok, készítek egy kis joghurtos-tejfölös-sajtos mártogatót uborkával, meg répával (ahogy egyik nagynénémtől tanultam :-), vagy megeszek néhány szelet sonkát, vagy iszok egy lowcarb gyümölcsjoghurtot. 

De ha rosszkislány vagyok, oda a napi diétám. Úgy, ahogy van.

Hát gondolkodtam, mi segíthetne rajtam:
››››› Fogadhatnék személyi testőrt, aki lesi minden mozdulatom...
›››› Rágcsálhatnék valami szénhidrátmentes nasit minden alkalommal és akkor nem kellene a lelkiismeretfurdalástól szenvednem...
››› Felhívhatnám anyukámat minden nap, hogy jól elpanaszkodjam, mennyire éhes vagyok, de még várnom kell az evéssel...
››Futhatnék gyorsan egy-két kört a ház körül, mielőtt előre nem kalkulált ételhez nyúlok. Ez még stresszet is old. 2in1.
› Ja, és tuti, hogy nem kellene annyi csodafinom ételt főznöm a páromnak, mert ilyenkor egyszerűen főzés közben is képtelen vagyok uralkodni magamon. Így történhet, hogy néha becsusszan egy kanálka tejszín, és a tésztát, burgonyát is meg kell ám kóstolni, mielőtt tálalom. Ha ne adj Isten süteményt sütök, akkor meg tutira nyakig ülök a krémes bödönben.

Gondolkodtam, mi segíthetne rajtam, de tulajdonképpen mindig a kifogásokat találom meg először, ha enni akarok. Úgyhogy semmi más, csak az önuralom. :-)

Futhatok egy kört, az csak időhúzás. Utána is megeszem a csokit, ha meg akarom.:-D
Személyi testőrre nincs pénzem, anyukámat meg nem fogom terrorizálni.
A szénhidrátmentes sajtot és társait mindig megunom. Az édesítőszeres csokoládékat meg nem bírja a pocakom (mert ha eszem, az nem egy kocka csoki, úgyhogy érthető módon azután két napig nem bírok felállni). 
A főzés meg...  ugyan. Miattam ne éhezzen a férfiember. :-D

Mi marad?

Igazából semmi más nem segít rajtunk, csak az ÖNURALOM.

Kontroll.
Mérleg.
Porciók.  -----------------------------------››››
Zöldség.  --------------------------------------››››

Miatyánk.

Ezen gondolkodtam.
Ezért írtam. 

Te hogyan gyakorolsz kontrollt a nassolás felett? 

üdv,
DiabGirl

3 megjegyzés:

  1. Én kávéval szoktam elütni a nassolhatnékot. Egy kávéval általában kihúzom a következő étkezésig. A főzés viszont nálam is veszélyes a cukorra nézve, de hát kóstolni muszáj! No, meg az is fel tudja vinni a cukromat ha belebeszélnek a főzésbe, de ez már más tészta... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kávé jóóóóóóó. :-) Egy kis keksz vagy sütike mellett. Nem? :-DDDD

      Törlés